- bővebben róla itt olvashatsz: MEK
Tengerihántás (1885)
A háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztítják meg a levéltől. A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére. Mindenütt szokás az üszkös kukoricával való játék: egymást – főleg a lányokat – bekormozzák vele, egymáshoz dobálják. A kukoricafosztásban résztvevőket a háziak főtt kukoricával, borral, mézes pálinkával kínálják.
Játékos és jósló jelentősége is van a talált piros kukoricacsőnek: ha a legény el tudja venni a lánytól, csókért adja vissza. Az a lány, aki 3 piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is. Leghosszabb életű munkaszokásaink közé tartozik, hagyományai századunk derekán is elevenen éltek.
(MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON)
A jó bor (1884)
Mögöttem semmi, előttem semmi (1896)
![]() |
Falusi udvar szekérrel (1912) |
![]() |
Önarckép (1916) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.