2017. február 28., kedd

Kedves diákok, pedagógusok, érdeklődők!


Az Iskola a Dombon Egyesület (IDE) olyan típusú diákvetélkedőket szervez általános iskolások számára, melyekből nincs túl sok Marosvásárhelyen.

Jelen vetélkedőnk célja, hogy népszerűsítsük a 19. század második felének, 20. század elejének magyarországi festőit.

A vetélkedő megszervezésében közreműködik Kerekes Szilárd (Marosvásrárhely) és Székely-Varga Mária Melinda (Ádámos) történelemtanárok.

Hogyan zajlik a vetélkedő a Facebookon?

- az  "Osztrák-Magyar Monarchia - IDE vetélkedő" csoportban áprilisban és májusban, hetente kétszer, este nyolc órától
- a diákok festményeket, festmények részleteit, alkotóikat kell, hogy felismerjék
- a sikeres versenyzők az iskolában pontokat, jegyeket kapnak, az Iskola a Dombon Egyesülettől pedig a 10 legügyesebb apróbb jutalmakat (könyv, csoki)
- a csoportba 1-2 nappal hamarabb fel lesz töltve, hogy mit kell tudni a soron következő vetélkedőre
- vetélkedő után a diákoknak lehetősége nyílik kiválasztani néhány képet, amely belekerül a május második felében zajló vetélkedő anyagába

Hogyan zajlik majd a májusi vetélkedő?

- kb. 30. általános iskolás diák vesz részt rajta
- az anyaga itt lesz elérhető, április végén nyeri el végső formáját
- a versenyen két diákból álló csoportok vesznek majd részt, az hogy ki kivel kerül egy csoportba a verseny helyszínén dől majd el egy néhány kérdésből álló elővetélkedő során
- a csoportok kialakításánál két szempont érvényesül: a) felkészült diák csakis egy másik hasonló mértékben felkészült diákkal kerülhet egy csoportba   b) egy csoportba különböző iskolákból származó diákok kerülhetnek
- a kérdések kivetítőn jelennek meg, az internetes vetélkedő kérdéseihez fognak hasonlítani, de nem lesznek velük azonosak
- a vetélkedő helyszíne még nem eldöntött, végső esetben a kövesdombi általános iskolában tartjuk, de szeretnénk találni egy olyan iskolát, ahol magyar az igazgató
- a díjazásról az Iskola a Dombon Egyesület gondoskodik



Eddigi tevékenységünk

Egyesületünk 2015 elején jött létre, mint a kövesdombi általános iskola magyar tagozatának egyesülete Horváth-Kovács Ádám, volt némettanár, kétnyelvűségért harcoló civil aktivista, kezdeményezésére. Alapító tagjai még: Dávid Erika biológiatanárnő  és Kerekes Szilárd történelemtanár.

Főleg a kövesdombi diákok számára szerveztünk vetélkedőket. De volt  olyan versenyünk, melyen több iskola tanulói vettek részt (Építészek a dualizmus korából, Reneszánsz festők, Az Osztrák-Magyar Monarchia és öröksége, Komor Marcell és Jakab Dezső építészete, Marosvásárhely képeslapokon). Ezen vetélkedők szervezésben a következő történelemtanárokkal működtünk együtt: Barabás Kinga, Héjja Kinga, Högyes Katalin, Kántor István, Neagu Katalin, Oltyán Csaba. Helyszíneink a 7-es számú Általános Iskola, a kövesdombi unitárius templom, a Katolikus Líceum és a Református Líceum voltak.

Két vetélkedőnket a magyar kormány által működtetett Bethlen Gábor Alap (BGA), egyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által fenntartott Communitas Alapítvány támogatta.

Erre a vetélkedőre is próbálunk támogatót keresni, pályázatunk elbírálása folyamatban van.


Szeretettel várjuk tanárok, diákok jelentkezését az egyesület FB oldalán vagy e-mail címén (iskoladombon@yahoo.com).
                                                                                   
Kerekes Szilárd, elnök

















                                                                  

Fontos linkek!


KÉPZŐMŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON

Kissé nehézkes a használata de hasznos, egyes képekhez leírások is vannak, minden festőről van rövid életrajz. Először be kell lépni, aztán lehet használni a keresőjét. Van angol változata is, viszont nem lehet a magyar szövegről átugrani egyből az angol szövegre, hanem vissza kell menni az elejére és külön be kell lépni a honlap angol változatába, s újból rákeresni a képre, a művészre.


http://www.hung-art.hu/
              

Ezt követően vagy a KERESÉS menü pontra kell rákattintani, vagy egyből lehet az oldal alján található keresőt:







a MAGYAR NEMZETI GALÉRIA honlapja

Kitűnő minőségben láthatóak itt egyes művek, sok esetben leírást is találhatunk róluk.

http://mng.hu/gyujtemeny?csomag_id=13005







SZÉKELY Bertalan (Kolozsvár, 1835 – Mátyásföld, 1910)


     - Kolozsváron született művész
     - életrajz: Magyar életrajzi lexikon





Egri nők (1867)

1552. őszén egy hetvenezer fős török had megtámadta Eger várát. A várvédők mindössze kétezren voltak, köztük számos hadviseléshez nem értő jobbágy, sok nő és gyermek. Ennek ellenére a várvédők Dobó István kapitány vezetésével visszaverték a támadást, és a törökök elvonultak a vár alól.


Deák Ferenc (1869)

"A haza bölcse" az 1848-as Batthyány Lajos által vezetett kormány igazságügyi minisztere volt. Nagy szerepe volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában.



Kisfiú vajas kenyérrel (1875 körül)




forrás: MNG




Körösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863 – Budapest, 1920)

                              

Zách Klára története I. (1911)

A művész egy 14. századi eseményt ábrázol.  Klára édesapja, Zách Felicián az Anjou Károly, magyar uralkodóra támadt lánya meggyalázása miatt, és e tettéért egész családja életével fizetett. A festmény bal oldalán áll a királyné és öccse, Kázmér herceg, aki elcsábította a lányt. Tőlük elkülönülve az udvarhölgyek  társaságában látjuk az áldozatul eső fiatal nőt, a szépség és tisztaság jelképét. (a történetről itt olvashatsz részletesebben: RUBICON)

Zách Klára története II. (1911)




Sámánok körtánca (1912) - marosvásárhelyi Kultúrpalota (Ferenc József Közművelődési Ház)


Riport a Népújságban a művész unokájával

A Kultúrpalota homlokzatának mozaikja (vásárhely.ro)

2017. február 23., csütörtök

SZINYEI MERSE Pál (1845, Szinyeújfalu - 1920, Jernye)

A festőről bővebben itt: CULTURA

Ruhaszárítás, 1869


Szerelmespár (1870)


Majális (1873)

A sokak által az egyik legszebb magyar képnek tartott Majálist akadémiai tanulmányai színhelyére, Münchenbe visszatérve festette, felvidéki kirándulásaira és a müncheni művésztársaság vidám piknikjeire emlékezve. Mint később önéletrajzában írta, „Magamat is ráfestettem a képre, hason fekve, falatozva, hátat fordítva. Bevallom, azon kritikusokra gondoltam, akiknek nem fog tetszeni képem.” Sejtése bevált: kortársai kinevették és csupán fél emberöltővel később kezdték felismerni korszakos jelentőségét. (forrás: MNG)





Lilaruhás nő (1874)




2017. február 22., szerda

Bihari Sándor (1855, Rézbánya - 1906, Budapest)




Bíró előtt (1886)


Programbeszéd (1891)
- egy képviselő jelöltet látunk, aki a falusi néphez beszél

Vasárnap délután (1893)


Olvasd el az 1929-ben megjelent Magyar Zsidó Lexikon máig használható címszóját a festőről a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról!
122. oldal   123.oldal


egyik festményének különös sorsa: FŐTÉR

Angolul és magyarul olvashatsz a festőről itt: Képzőművészet Magyarországon

2017. február 17., péntek

RÉTI István (1872, Nagybánya - 1945, Budapest)


- a nagybányai festőiskola egyetlen nagybányai születésű tagja
- részletesebben róla: Teleki Magyar Ház



Gyötrődés (1894)



Honvédtemetés (1899)



Öregasszonyok (1900)




Bíró Mihály (Budapest, 1886 – Budapest, 1948)


Csavarral felerősíthető gumi cipősarok(védő) reklámja 1911-13-ból
forrás: MNG

mozgó vagyis mozgóképszínház... vagyis mozi


a frontról származó emléktárgyakat és fegyvereket bemutató  margitszigeti hadikiállítás bevétele az erdélyi hadikárosultak javát szolgálta (a román hadsereg 1916 nyarán betör Erdélybe)



2017. február 16., csütörtök

HOLLÓSY Simon (Máramarossziget, 1857 – Técső, 1918)

- a nagybányai festőiskola egyik alapítója, Máramarosszigeten született
- bővebben róla itt olvashatsz: MEK

Tengerihántás (1885)

A háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztítják meg a levéltől. A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére. Mindenütt szokás az üszkös kukoricával való játék: egymást – főleg a lányokat – bekormozzák vele, egymáshoz dobálják. A kukoricafosztásban résztvevőket a háziak főtt kukoricával, borral, mézes pálinkával kínálják.
 Játékos és jósló jelentősége is van a talált piros kukoricacsőnek: ha a legény el tudja venni a lánytól, csókért adja vissza. Az a lány, aki 3 piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is. Leghosszabb életű munkaszokásaink közé tartozik, hagyományai századunk derekán is elevenen éltek.
(MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON)


A jó bor (1884)


Mögöttem semmi, előttem semmi (1896)



Falusi udvar szekérrel (1912)




Önarckép (1916)


Ferenczy Károly (Bécs, 1862 – Budapest, 1917)


- a nagybányai művésztelep egyik meghatározó egyénisége volt
- rövid életrajz itt: Ferenczy Károly
- bővebben a festőről: CULTURA

Plakátok előtt (1891)
Rutén parasztfiú (1898)
Az ukrán népnév csupán a 20. században terjedt el, addig a kárpátaljai, felvidéki keleti szlávokat ruszinoknak, vagy ruténeknek nevezték.


Október (1903)

MUNKÁCSY Mihály (Munkács, 1844 – Endenich, Németország, 1900)


Életrajza itt: Magyar életrajzi lexikon





Siralomház (1870)



A falu rossza, 1872-1873




Rőzsehordó nő, 1873


Golgota (1883)


Liszt Ferenc (1886)